Szivárványhíd
Gyerekként Bettinának volt macskája, de utána hosszú ideig nem. Csak 2000-ben hozott újra haza egy európai rövidszőrűt, Baghirát, egy büszke, szuverén nagy macskát. "Sajnos néhány évvel ezelőtt 20 éves büszke korban át kellett engednem a szivárványhídon" – meséli Bettina. Baghira óta lassan egyre több családtag érkezett.
Balu, a csoport medvéje egy tipikus vörös kandúr, már 12 éves, de néha még mindig igazi forgószél. Mivel Bettina egyik barátja véletlenül kiscicákat kapott, úgy döntöttek, hogy elvisznek egyet. Balu akkor együtt volt Baghirával, így amikor Baghira elhunyt, Balu nem maradhatott egyedül. „Robbie akkor került hozzánk, amikor még csak hete volt, cumisüvegből neveltük, mert az anyja meghalt, de igazi kitartó volt” meséli Bettina, aki mindig azt hitte, hogy ADHD-s macskája van: „az első néhány hétben az éjszakai alvás elképzelhetetlen volt”.

A kettő olyan briliánsan játszott együtt, hogy egyetlen film sem érhetett a nyomukba.
Rozs az időseknek
Ezután jöttek Yoko és Nuka (mindketten most 3 évesek), a két bengáli olyan briliánsan játszik együtt, meséli Bettina, hogy egyetlen film sem érhet a nyomukba. Sok szórakozást nyújtanak, és Bettina és férje gondoskodnak arról, hogy mindannyian jól szocializálódjanak egymással.
Mert nem sokkal később Amadeus is csatlakozott a csapathoz, egy kicsit csintalan, de egyben érzékeny kandúr, akinek néhány hónapja új játszótársa lett, nevezetesen Dante. „Így a seniorokat egy kicsit tehermentesítjük” – meséli Bettina, aki gondoskodott arról, hogy elég szórakozás legyen a lakásban. A két plafonig érő Kaparófák nagyon sokat segítenek ebben. Bettina azt mondja, hogy a csapat váltakozik, mindannyian ott vannak a függőágyakban vagy a nagy fekvőhelyen. De főleg Amadeus az, aki úgy száguld fel és le, mint egy pók a Maine Coon Tower-on.

Hechte csoport
Közben Bettina egy szép, teljesen harmonikus csoportot alakított ki. De Balu és Robbie mellett egy ideig volt egy bengáli kandúrjuk is, akit Mojo-nak hívtak. Sajnos csak 4 évig élt, mert megbetegedett. Eleinte egyáltalán nem volt szocializált, de ezt viszonylag gyorsan sikerült kezelniük. "Ő egy álommacska volt, és nagyon megérintett, amikor meghalt" - meséli Bettina, de nem csak őt érintette ez mélyen. Mivel a klinikán nem mutatták meg Balunak és Robbie-nak, a csoport összeomlott, megtagadták az ételt, nem játszottak, és folyamatosan keresték őt.

Folyamatosan új szőrös barátokat keresünk! Szeretnéd, ha a te történeted is itt olvasható lenne? Ne habozz jelezni, ki tudja, lehet, hogy küldünk neked egy üzenetet.
Alig várjuk már! Kattints az alábbi linkre, és töltsd ki a kérdéseket!
Olvassa el a következő cikket

